Szombat esti láz

Az egész heti, fárasztónak és megerőltetőnek egyáltalán nem nevezhető munka után, mindig lelkesen vetem magam a hétvégi program szervezésébe.

A legfontosabbal kezdem: írok A-tervnek, B-tervnek és C-tervnek. Bár C-terv inkább buli előtti, vagy buli utáni program, ha más nem akad horogra, mert ő úgyis mindig ráér és készségesen teljesíti minden kérésemet, ő a leépíthetetlen és teljes mértékben kihasználható…

Mivel A-tervvel jól érzem magam, ezért rá általában külön estét szentelek, B-terv nem jó fej, de jó kúrás, C-terv nem jó fej, de legalább van vákuum a fejében és mindent enged.

konditerem

Míg a válaszokat várom és próbálom az alternatívákat egy közös pontba sűríteni, összepakolom az edzéscuccot és legurulok a hegyről, egy rövid, de intenzív, izomtónus fokozó edzésre.

Az új pultos lány annyira kacéran vigyorog rám, hogy rá kell ébredjek, őt is érdemes lesz beépítenem a jövő heti programtervembe! Be is jelölöm Facebookon, számcsere, néhány kedves és vicces mondat, majd irány az öltöző. Az öltözőben mindig rám tör a részvét és a szánalom a sok emberi roncs láttán és megértem, miért ilyen hálásak és kétségbe esettek ezeknek a pasiknak a csajai…

A mai edzést két kis tizenéves hamvas barack tette színesebbé, akik oly ártatlanul álldogáltak a fekvenyomó pad mellett mint két kis őzike az oroszlán falka közelében. Még fogalmuk se volt róla milyen tesztoszteronszint növelő hatásuk van…

Edzés végére be is jönnek az sms-ek, megvan a buli előtti tuti kúrás, majd utána találkozok a srácokkal és irány a belváros!

Gyors fürdés a kedvenc zuhanykabinomban, mely pont a tükörrel szemben van, és miközben tisztulok még gyönyörködhetek is magamban!

B-tervet rövid nyafogás (maradj még, aludj itt és hasonló lélekőrlő és felesleges körök futása után) sikerül gyorsan leépítenem, és rozéfröccs mámorban úszva, fülig érő vigyorral a fejemen elmerülünk a Creol bugyraiban. A feromonok, a drága és pacsuli parfümök illata megcsapja az arcomat, azt se tudom hova kapjam a fejemet, igaz már nem is nagyon látok túl messzire.

Budapest

Egyszer csak belibeg a látóterembe egy magas szőke lány, amolyan modell forma, hosszú combok, vékony alkat, feszes fenék. Pár szóval később már smárolunk, ide-oda sodródunk ahogy lökdös a tömeg. Először az egyik oszlopnál ujjazom, majd a bárpultnál miközben egy újabb kör cigánymeggyet rendelek. De hiba volt kiengedni cigizni, a cockblocker barátnői elrángatták magukkal haza. És így jártak a srácok is! Sebaj, irány Ötkert, ott még javíthatunk a statisztikán!

Sose értettem azokat, akik képesek órákon át sorba állni, hogy bejussanak egy helyre, mindenesetre mindig jól szórakozom azon, hogy milyen képet vágnak a sorban állók, amikor besétálunk a kijáraton.

Ötkertben nem csak az a jó, hogy nagy a kínálat és olcsó a pia, hanem hogy körbe körbe lehet portyázni és miden kör új ismerősöket és izgalmas meglepetéseket tartogat. Szinte minden pulthoz fűződik valami szép csajozós sztori, sőt, még a férfi wc-hez is, ahol múltkor majdnem ránk törte az ajtót a hugyozni és javítani vágyó csőcselék…

A bejáratnál levő hosszú bárpult általában a viseltes, szebb napokat is látott kurvák törzshelye, arrafele csak mozizni járok, ha fizetni akarok a szexért inkább felmegyek a rosszlányokra vagy bestgirls.hu-ra. A wc melletti hátsó pultot általában a külföldiek uralják, míg a hotdogos melletti pultok a főiskolás kiscicák lelőhelyei. A tánctéren a szülinapos és lánybúcsús részeg tömeg tolong, az aztán az igazi mély víz!

ötkert

A kedvenc helyem a wc-hez vezető folyosó és a ruhatár előtti rész. A wc-nél előbb utóbb mindenki elvonul és már messziről látszik, hogy ki az aki faszkész, a ruhatárnál pedig remek alkalom adódik a lepattanók begyűjtésére.

Hamarosan horogra is akad egy szülinapos csajbrigád és mivel már a hajnal hasad, előzékenyen felajánlom, hogy majd én hazaviszem őket! A lány barátnője legnagyobb sajnálatomra másik irányban lakik, így ketten maradunk. A kiscsaj az anyósülésen ülve, motorosokat megszégyenítő módon bedől és követi a kanyarok ívét, csak akkor eszmél fel a transzból, amikor a Moszkva térnél jobbra fordulok:

– Hé, én nem erre lakok!

– De én igen!

Kúrunk vagy nem kúrunk?

Szombaton kivételesen nem vérszagra gyűltünk a BoB-ba, mely egyesek szerint Bock Jóskáról, míg mások szerint a Bacardiról lett elnevezve és bár az igazság szerintem soha nem fog kiderülni, valószínűleg a kettő között lehet félúton, talán Bacardi of Bock, Bock of Bacardi, vagy valami hasonló lehet e rejtélyes név mögött…

De az estéhez visszatérve, a gyereknevelés okozta mókuskerékből rövid időre kiszabadult kedves barátunkat mentünk ünnepelni születésnapja alkalmából és e jeles alakalomra össze is gyűlt a kis csapat. Önfeledt jókedvemet ekkor még nem árnyékolta be, hogy hamarosan egy brazil szappanopera hőse lettem, egy szerelmi háromszög részeseként, ahol minden résztvevő olyan szekér után fut amely őt nem veszi fel.

Kínos dolog valakinek a szemébe mondani, hogy elég volt, hogy köszönöm az eddigieket, de ennyi volt, éppen ezért kerülni szoktam az ilyen és ehhez hasonló szituációkat, különösen ha nem is igazán van mit lezárni.
De gyorsan felmértem, ezen az estén ma ez nem lesz elkerülhető és a kellő mennyiségű alkohol elfogyasztása az eszkalálódó események katalizátorává vált.

A bárpultnál sarokba szorítva fejemhez is vágták, hogy el vagyok tűnve, sose veszem fel a telefont és, bár szerintem ez már önmagában választ ad sok felmerülő kérdésre, megkérdezték:
– Akkor most vége? Keressek magamnak mást?

Sajnos ez a kérdés viszonylag gyakran elhangzik olyan helyzetekben is amikor semmi alapja nincsen, és bár tudom, hogy az illúziók rabjai vagytok, időnként gyakorolhatnátok némi önkritikát és kortyolhatnátok néhányat a realitás kesernyés vizéből!
Vettem tehát egy mély levegőt és a helyzet minden abszurditását félretéve igyekeztem minél határozottabb igent kipréselni a számon.

Győzelmem a helyzet felett azonban pirruszinak bizonyult, mert hamarosan visszatért és olyat kérdezett amire soha nem tettem volna egy forintot se, hogy egy nő szájából irányomba el fog hangzani!
– Egyszerű leszek és érthető, mert nem szeretem a dolgokat bonyolítani! Most kúrunk vagy nem kúrunk??

Nem tudom, hogy a nők a nem-et, hogyan fordítják le magukban, de remélem majd megírják kommentben mindannyiunk okulására, viszont erős a gyanúm, hogy a pasikhoz hasonlóan, gyakorlatilag bármilyen választ különböző erősségű és valószínűségű igen-ként értékelnek!

Nem volt ez másképp az én esetemben sem, mert a kérdést újra és újra, bár különböző hangszínben és hangsúllyal, de nekem szegezték. Ezt már a mellettünk álló srác se bírta szótlanul és megjegyezte, hogy ő nőtől bárpultnál ennél szebb mondatot még nem hallott. De hiába mondtam mindenki örömére, hogy az ismeretlen alak a dublőröm, nem menekültem ilyen könnyen.

Ám épp a legjobbkor lekeverték a zenét és haza mentek a legények, valamint az ifjú és érettebb hölgyecskék is. Hazamentem hát én is, kivételesen egyedül.
Attól tartok ez már az öregedés első jele. Lehet, hogy igaza van egyik barátomnak és ideje lassan megállapodnom?

Hogy kúrjátok el…

Nem értitek mért nem hív? Mért nem keres?

Egy szenvedélyes és romantikus este után mért nem jön üzenet?

Pedig tegnap még minden olyan jónak tűnt?

Hát itt van nektek okulásul néhány dolog amit nem árt észben tartani, ha máskor is találkozni szeretnétek a jövendőbelitekkel!

Hogy kúrjátok elSzex után sose kérdezzétek meg: „Most mire gondolsz?”!

Soha ne nézzetek idő előtt „úgy” egy pasira!

Soha ne mondjátok egy pasinak: maradj még, ölelj át, aludj itt!

Soha ne mutassátok be a szüleiteket mielőtt komolyra fordulna a kapcsolat, különösen kúrás előtt ne!

Ha sikerült a buliból egyből a pasinál befejezni az estét, következő randin nehogy azt mondjátok: „Most ne szexeljünk, ismerjük meg egymást!”!

Ha gáz a családotok inkább mondjátok hogy árvák vagytok, vagy gyermekotthonban nevelkedtetek!

Ne beszéljetek órákon át arról, hogy milyen bénák a pasik a szexben és milyen nehezen kielégíthetőek vagytok! Ezzel olyan magas elvárásokat állítotok magatokkal szemben aminek általában nem tudtok megfelelni!

Ne agyaljatok állandóan! (“Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta.” – Woody Allen)

Ne húzzátok az időt! A tiétek gyorsabban fogy!

És még soha nem láttam olyat, hogy egy jó fej csajt, aki jó kúrás is, ne kerestek volna újra és újra!

Ne ragadjatok és ne féltékenykedjetek! Tanuljátok meg a birtoklás nélküli szeretetet!

Ne akarjatok „barátkozni” egy pasival! Ez a kapcsolat azonnali kasztrálását eredményezi!

Legyen bennetek tartás és büszkeség! De ne feledjétek, a dac nem büszkeség és a tartás nem makacsság!

Királyfit vártok fehér lovon? És ti? Királylányok vagytok? Gyönyörűek és fiatalok? Fele királysággal?

A pasik dolga az udvarlás, de tiétek a csábítás!

Férfiakról álmodoztok, de puha pöcsöket választotok, mert velük nyeregben érzitek magatokat.

Hogy kúrjátok el

Huszasok:

Ne várjátok és ne keressétek az igazit! Olyan csak a vámpíros mesékben létezik!

Ne zavarjon, hogy mindenki meg akar kúrni! Pár év múlva bottal se fognak megpiszkálni! Használjátok ki azt a pár szép évet ami még megadatott nektek!

Tanuljátok meg, az élet nem azért van, hogy nektek jó legyen!

Apu önzetlenül és feltétel nélkül szeret benneteket, de bármennyire is meglepő, a többi pasi nem apu! Minden kapcsolat a kölcsönös adok-kapok kényes egyensúlyán alapszik!

A nagy vákum, a jó segg és a bájos mosoly egy kapcsolathoz édes kevés!

Hogy kúrjátok el

Harmincasok:

Ne beszéljetek gyerekekről, ne mutassatok képeket amivel kisgyerekkel vagytok lefotózva!

Ne hajtogassátok állandóan, hogy társat kerestek, unalmas és amúgy is az arcotokra van írva!

Ne mondjátok, hogy nem akartok komoly kapcsolatot! Mindenki tudja, hogy nem igaz!

Ne akarjatok okosabbnak látszani! Az idő a nőket nem bölcsebbé csak öregebbé teszi!

Örüljetek ha egy harmincas pasi szóba áll veletek! A korban hozzátok illők a negyvenesek!

Főzzetek, mossatok, vasaljatok! A háziasság ebben a korban már alap!

Sportoljatok rendszeresen! Az arcotok már úgyse lehet hamvas, legalább legyetek csinosak!

Ha nincs önbizalmad a sok csalódástól és mert zéró az egzisztenciád, hogy várod el egy férfitól, hogy megbecsüljön?

Ha van saját lakásod, saját autód (ami nem a banké), ez azért még kevés a megbecsüléshez, nem gondolod? Hol marad az egyéniség varázsa??

Tegyetek meg bármit a pasitok kedvéért, más adutok már úgy sincs!

Hogy kúrjátok el

Negyvenesek és a fölött:

Örülnétek, ha ostromolnának a pasik, ha mindenki meg akarna dugni! De azok az idők már régen elmúltak!

Ti már tudjátok, hogy elbasztátok, és az életetek nem más, mint a hibás döntéseitek következményeinek elviselése!

Az idő kerekét visszafordítani nem lehet, így marad a vallás, a spiritualizmus, az ön becsapás, a hazugságok, a házi kedvencek, no meg az alkohol és a depresszió…

És hogy mi kell egy férfinak?

Egy önálló, elbűvölő személyiséggel és önálló gondolatokkal rendelkező nő!

Kár, hogy önálló gondolkodásra képtelenek vagytok, mert ösztöneitek, hormonjaitok és a biztonság utáni sóvárgásotok hajt benneteket csalódásból csalódásba és kudarcból kudarcba…