Atomvillanás jobbról – Balatonsound 2012

Az idei BalatonSoundra alaposan átgondolt tervekkel érkeztem!
A korábbi évekkel ellentétben, csendes rozéfröccsözést terveztem, ismerkedést, spanoskodást, zenehallgatást és végül de nem utolsósorban azt, hogy megint ne másoktól kelljen megtudnom miket műveltem. Hogy életemben először, ne csússzon ki a kontroll az első tíz percben a kezeim közül!

Sajnos a terv füstbe ment már az indulás után pár perccel, amikor csendesen elkezdtem házi pálinkát iszogatni a hátsó ülésen, ahova egy agyhalott, magát jó nőnek tartó, zenitjén messze túljutott némber miatt kerültem, aki azt hitte bérelt helye van barátom kocsijának jobb egyén. Meg is kapta a leoltást, többet nem is zavart minket a hétvégén!

Szállásunkra már enyhe szalonspiccel érkeztünk, gyorsan körbehugyoztuk a helyet, hogy másnap legalább a szag alapján visszataláljunk, majd gyorsan megindultunk a pokol tornáca felé!
Útközben még begyűjtöttünk pár telefonszámot, melyek remek lehetőséget nyújtanak a másnapi Barchoba játékra: na ez vajon ki lehet? A szőke, a barna, vagy esetleg X?

Hogy Sven Väth milyen volt nem tudom, addigra már sűrű plazma szállt körém és az éj ólom szárnyakkal telepedett rá a vállamra.
De reggel mikor már tisztult a köd, csodákat láttam magam körül, barátját féltékenységi jelenet közben hasba rúgó tizenhétévestől kezdve az ámokfutó, tucatnyi biztonsági ember által is alig fékezhető, német kissrácig.

Darkest Desire - prémium kézműves étcsokoládék

De ne higgyétek, hogy zombi tábor volt Zamárdiban! A modern elektronikus tánczenéké és a huszonéves kiscsajoké volt a főszerep! Na meg a tizenéves kissrácoké, hogy társaságunk lány tagjainak hétvégi teljesítményét se hagyjam ki a sorból!

A hétvégén ismét bebizonyosodott, hogy mindig van lejjebb és hogy az ének az esőben kutya fasza a kúrás az esőben-hez képest! Ezt már csak a kúrás a Toitoi-ban verhetné, de lassacskán a WC-szex kezd megszokottá válni a brigádunkban.

Eredményes és tanulságos volt a hétvége több szempontból is! Sokat fogyasztottunk és sokat költöttünk!
Kiderült hogy részeg lányt nem érdemes haza vinni ha az ember nem akar másnap szart takarítani a fürdő faláról és hogy egyes barátainknak felesleges szállást foglalnunk mert naponta többször megteszik a Zamárdi-Budapest utat. Már csak egy sárga rendszámot kéne nekik szerezni…

Egyesek már vasárnap elmenekültek, megrémülve addigi teljesítményüktől és a még fennálló további lehetőségektől, de a kemény mag lent maradt még meghallgatni TaleOfUs-t és Guy Gerber-t!

Szerintem zeneileg a vasárnap, pontosabban a hétfő hajnal mindent vitt.
Igaz kicsit elcsúszott a hajnali indulásunk és délelőtt lett belőle, de az Agip kúton a tojásrántotta és a Latte Macchiato mindenért kárpótolt!

Élményekkel gazdagon és a leggyengébb agysejtektől megszabadítva értünk haza és vetettük magunkat nagy lendülettel a jól megérdemelt pihenésbe!

Jövőre újra találkozunk, egy évvel öregebben, de sokkal ordenárébban!
Byebye Zamárdi!